2009. augusztus 19., szerda

2. hét, egy kis lélektan

Hali, hali!

Elkezdődött a második hét, mármint a blogom szemszögéből, tegnap voltam ismét edzésen.
Az a jó a nyárban, hogy ilyenkor kicsit kevesebben vannak a teremben, hiszen majd mindenki (vagyis a díszpintyek:), bocsi ) ilyenkor mutogatja magát a strandon, az edzés helyett :)

A tegnapi program igazából szinte ugyanaz volt, mint a múlt héten (ez egy újabb, frissebb edzésterv, így még nem kell nagyon változtatnom rajta).

Érdekes, hogy az edzőtermi mérleg iszonyat megbízhatatlan. Kezdéskor rápattantam, akkor 92,5-öt mutatott. Nagyon meglepődtem, hiszen ez majd 3 kiló mínuszt jelentett volna két nap alatt. Max. vízveszteségként lehet ezt elkönyvelni.
Az edzés végére viszont 94 lettem...Ehhh, szar a mérleg. Eddig is sejtettem, de ennyire soha nem tudatosult bennem ez.

Aki esetleg még soha nem volt, nem akart edzőterembe menni, ilyen-olyan előítéletek miatt (izomagyúakkal nem szívok egy levegőt, a súlyok nem az én világom részei, én túl dagi/sovány vagyok, stb...) azoknak jelzem, hogy ez NEM igaz.

Az edzőterem, igaz, nem a legtermészetesebb környezet egy sporttevékenységre, de több szempontból is inspiráló lehet:
- otthon NEM_LEHET_EDZENI hatékonyan. Sok-sok ismerős és saját tapasztalat, hogy bár otthon lenne a legegyszerűbb tornázni, de valljuk be, egyszerűbb tv-t, filmet nézni, vagy BÁRMI MÁST csinálni, mint tornázni. A legtöbb sporteszköz porfogó, speciális fogas és akadály az otthonokban.
- a teremben edzened KELL. Amikor elhatározod magad, hogy "na akkor lemegyek", az egy hatalmas lépés. Igen, mert eldöntötted és meg is tetted az első lépést. Egy csomó gátlást kell ilyenkor leküzdeni. Legtöbben nem születtünk iszonyatos jó genetikai adottsággal és sokszor szégyelljük is megmutatni ezen hiányosságainkat, pláne egy olyan helyen ahol erőkifejtést is kell végezzünk. Amikor látod, hogy más is "szenved", igyekszik, az többnyire arra ösztökél már ilyenkor, hogy te is kipróbálj valamit.
- vannak edzők, akiknek a segítségét nem szégyen, sőt, kezdőként egyenesen kötelező lenne igénybe venni. Magunktól szinte képtelenek vagyunk helyesen eltalálni a megfelelő súlyt, a helyes mozgást. Ilyenkor nem jó nézni a többieket, ugyanis egy bizonyos "fejlettség" után az emberek dobálják, rántják a súlyt, ami HIBÁS. Érdemes odaballagni az edzőhöz és ő felméri az erőnléted, megkérdezi mik a terveid az edzéssel kapcsolatban (hiszen nem mindenki akar versenyző lenni :) ), és tanácsokat ad az étkezéssel kapcsolatban is.

Nagyon fontos, hogy ne akarjunk több súllyal dolgozni, mint amit ajánl. Az izom lehet, hogy bírja, de az ízületeink nem. Először azoknak kell kicsit "erősödni". Helyesebben szokni a terhelést, hiszen az ízület, a porcos felület nem erősödik. Max. kopik, ha hülyeséget csinálunk.

Fontos tudni és elfogadni azt is: olyan nincs, hogy csak a hasamról szeretnék fogyni!
A testünk egy bonyolult "szerkezet", egy egységet alkot és nagyon nehéz csak egy részre koncentráltan fogyni, erősíteni. Legtöbben persze ezt nem veszik figyelembe és elvakultan "felsőtest" edzést végeznek. Nagyon vicces látvány tud lenni egy hatalmas, fejlett felsőtest pipaszár lábakkal.

Érdemes alapul venni pl. az atlétákat, melyek alkata a legközelebb áll a számomra tökéleteshez. Ott minden testrész izomzata meg van terhelve, igénybe van véve és ennek megfelelően arányosabban is fejlődnek.
Nem szabadna eltérni a súlyzós edzéseken sem ettől.

A teremben sokszor látni, hallani olyat, hogy "ma vállra, mellre edzek".
A testrészekre, izomcsoportokra bontott edzés már egy magasabb fejlettségi szintet jelent, de ehhez már nem elég a heti 2-3 edzés. Ott már lazán 5-6 vagy még több edzésen van túl az ember egy hét alatt, hogy legyen ideje regenerálódni az izomnak.
Ne essünk abba a hibába, hogy követjük azokat és csak egyes izomcsoportokra figyelve edzünk, ha egyszerűen nem tudjuk ezt a magas edzéssel eltöltött időt megadni magunknak. Kezdőként meg nincs is értelme.

A gépek. Sokan idegenkednek tőlük, pedig sok segítséget adnak. Koordinálják a mozgást, nem terhelik feleslegesen az ízületeket. S vannak olyan gépek, amelyeket nagyon nehéz szabad súlyokkal pótolni.

Észrevettem, hogy egyes gépeket "nőies" gépeknek tartanak.
Ilyenek pl. a combtávolító, közelítő eszközök, a fenék és a láb izomzatát formázó gépek. Valami érdekes viszony lehet ilyenkor az emberek agyában, hiszen ezen gépek emberes súlyokkal vannak megpakolva, szóval lehetne bátran használni. S emlékezetem szerint valami "Schwarzenegger" is használt ilyeneket :) De mindegy...csak mondom ;)

Szóval, zárva ezt a kicsit szövegelős, magyarázós részt, bátorítok mindenkit a mozgásra. Mindenkinek a neki megfelelőt, hiszen a mozgással jobb közérzet, jobb forma hozható létre, ami leginkább magunknak okoz örömet. S ki az aki nem szeretné néha kicsit jobban érezni magát? :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése